Néma Szavak!
Szólnak a szavak, kiáltanak némán
Kérik, hogy figyelj, figyeljél énrám.
Elmondanak mindent, amit én érzek
Forró vágyak, éledő remények
Elmondják versben, vagy tán regékben Szívemből tükröző igazi mesékben.
Elmondják helyettem, mert ha Rád nézek
Elakad szavam, s szememmel mesélek
Szemem beszél, szívemet mutatja
Szavak nélkül szívedet kutatja
Csillagot mesél az esti égen
Ragyogó mosolyt kelő nap-fényben.
Tengerről beszél, haragvó habokról
S lágy hanggal simító, ébredő dalokról.
Elmondja helyettem, mert hangom dadog
S nem lelve szavakat, csak csendben vagyok ...

Köszönöm a szép verset és a képet. barátnéd margit,

Az én kérésem.

Az ábrándok, mik itt élnek szívemben,Immár tudom, hogy nem maradnak itt,Minden, ami szép, gyorsan tovalebben, -Az élet erre lassan megtanít.Mert mi az élet? Percek rohanása;Fagyos viharként száguld mindenik,Mögöttük sír a kertek pusztulása,S a rózsabokrot földig letörik.Illatos szirmok, zöldelő levélkék!...A vihar szárnyán mindez elrepül,Aztán ragyoghat, nevethet a kék ég:Ott áll a kert siváran, egyedül.Én sem számítok semmi kegyelemre,Én felettem is végigzúg a szél,Lelkemnek alvó, rózsaszirmos kertjeJobban megvédve nincs a többinél.Én készen állok minden fájdalomra,Nem hall ajkamról senki sem panaszt,De most szívemnek még egy vágya volna.S ha jó az Isten, meghallgatja azt:Ne vágtassanak szegény rózsakertenAz összes szelek, mind, egyszerre át,Ne várjon rájok elfásulva lelkem,Ne törjenek le minden rózsafát;Tépjék szirmait egyenként le, lassan;Mind külön fájjon, sajogjon nekem,És mindegyiket nagyon megsirassamÉs minden könnyem egy-egy dal legyen az én kérésem

Ima Mindekiért, Szeretteinkért!!!

Egy sírValahol messze,Valaha régen,Megástak egy sírtTemető-szélen.Fája elsüppedt,Hantja behorpadt,Ki nyugszik ottan,Azt én tudom csak -Én tudom csak.Nem jártam arra,De odaszállnék;Nem láttam soha,De rátalálnék:Valami titkosErő él bennem,Az megmondaná:Merre kell mennem -Merre kell mennem.Te alszol ottan,Édes jó anyám!...Kietlen gond közt,Sivár éjszakán. -Ha éltem sorátMeghányom-vetem:Hej, azt a sírt beMeg is könnyezem -Be megkönnyezem!